Az elmúlt hetünk is nagyon hamar eltelt. Rohannak a napok.
Zalán egy kis dumaláda lett. Egyre többet és folyékonyan gagyog. Egyre több mássalhangzót használ és több féle hangon „dumál”.
Mozgásfejlődése érdekesen alakul. Időnként mutat valami újat. Gondolom, hogy mintha ezt mondaná: „Nézd anya, én ilyet is tudok.” De ez nem jelenti azt, hogy onnantól használja is. Például hasról hátra fordulás. Párszor már csinálta, de mostanában hiába teszem hasra. Egy ideig felemeli a fejét és a mellkasát, de hamar elfárad és feladja. Akkor lefekszik és sír, ahelyett, hogy a hátára fordulna. Ha ölbe veszem fektetve, akkor húzza fel magát ülő helyzetbe. Ha felállítjuk, nagyon élvezi. Ja, és hasalásban inkább érzem úgy, hogy küzd azért, hogy előbbre jusson. Kapálózik a lábával és a kis kezét is nyújtogatja, minthogy átfordulásra játszana. Háton fekve meg aztán sose igyekszik mocorogni. Szerintem előbb fog kúszni, mint hátról hasra fordulni. Nem mintha ez baj lenne. Anyu szerint én is későn kezdtem mocorogni, inkább dumáltam. Az orvosok szerint van akinek az egyik, van akinek a másik agyféltekéje fejlődik jobban. Csak ne lennének védőnők meg orvosok, akik siettetik ezeket a dolgokat.
A héten a szerda volt az apás nap. Megint nagyon jól elvoltak. Apa is nagyon szeret Zalánnal lenni meg Zazi is szeret apával bohóckodni. Azért mikor hazaérek „evez” felém az apa kezéből. Zabáljam meg, olyan aranyos, ahogy nyújtja a kis karjait. :)
Pénteken nem mentem angolra, mert éjszaka kétszer is felkelt a fiatalember. Nem aludt valami jól. Erre apa is felébredt, így neki sem sikerült kialudni magát. Ráadásul reggel is nyűgös volt a fiacska, úgyhogy úgy döntöttem apa aludja csak ki magát, úgyis megy éjjel dolgozni én meg itthon maradok Zalival. Délután jött a dédi mama, akinek nagyon örült. Jókat nevetett neki, de aztán estére még nyűgösebb lett, mint előző nap.
Szombat-vasárnap ment a hasa. Vasárnap délelőtt már telefonáltam a védőnőnek is, mert megijedtem, hogy más színű ami a pelsuban van, mint szokott. Megnyugtatott, hogy ha láza nincs és jó a kedve, meg eszik rendesen, akkor nem kell orvoshoz vinni. Vegyek neki normaflort és annyi. Azt mondta, felesleges az ügyeletre vinni a beteg gyerekek közé, úgysem mondana semmit az ügyeletes orvos sem. A nap további részében jó volt a kedve, csak néha nyűglődött. Úgy vettem észre, mintha időnként belenyilallna neki a fájdalom a fogába. Meglátogattuk az egyik nagymamáját, sétáltunk nagyot. Minden evés után ment a hasa továbbra is. Estefelé nyűgös is volt, de ezt nem csodálom, biztos nem kellemes, hogy fáj a foga meg megy a hasa is.
Most hétfő reggel van és a hasmenés folytatódott ma is. Nem tudom mikorra fog már áttörni az a fránya fogacska, ami ennyi szenvedést okoz szegénykémnek. Én úgy látom, hogy fölül be van neki dagadva két helyen is az ínye, de még nem néz ki úgy, mintha készülne áttörni. Meddig tarthat el egy ilyen hasmenés? Nem igaz, hogy nincsen erre valami gyógyszer, hogy megállítsa. A sógornőm tegnap ajánlott egy homeos bogyót, nekik bevált. Ma veszek és kipróbáljuk. Olvastam, hogy a fájdalomra is vannak bogyók meg lehet venni valami krémet is az ínyére majd utána nézek mit lehetne tenni, hogy kevesebbet szenvedjen. Igazából főleg azért aggódom ennyire a hasmenésen, mert még a kórházban belém ültették, hogy kiszáradhat. Na, de ameddig eszik rendesen és nem nagy mennyiséget kakál, addig biztos nem lesz baj. Azért milyen jó lenne, ha az ilyen dolgokra is felkészítene a védőnő. Nem kéne hívogatnom, hanem előre elmondaná, mire lehet számítani és mit kell tenni.
