Már napok óta bajlódok a háttérrel a fejléccel vagyis a blog csinosítgatásával, de még nem sikerült megfogalmazni az első bejegyzést. Most olvasván egy kedves ismerősöm új blogját, kedvet kaptam. Bár még koránt sem tökéletes kis naplónk - talán sosem lesz az - mégis elkezdem.
Történetünk 2011. április 19-én indul, amikoris 13 óra 48 perckor a maga komoly 1950 g súlyával és 42 cm-ével meglátta a napvilágot kicsi fiunk Zalán.
Azóta életünk új értelmet nyert. Róla szeretnék itt írni, hogy láthassák fejlődését rokonok, barátok és bárki, aki szeretettel gondol ránk.
Nem volt könnyű a kezdet. 4 hetet töltött városkánk kórházának koraszülött osztályán, de nagyon gyorsan javult az állapota és szépen fejlődött. Öröm az ürömben, hogy itt rengeteg barátra tettünk szert, akik hasonló cipőben járnak, mint mi. 2011. május 13-án pénteken érkeztünk haza és vette birtokba a saját szobáját. Ekkorra a súlya már 2270 g volt. Azóta rengeteget nőtt, éppen ma mérték, pontosan 4600 g.
Sajnos folyamatosan harcolunk a hasfájással és a koraszülés miatti vashiánnyal, erről majd később írok részletesen is. Mindezek ellenére elmondható, hogy boldog, kiegyensúlyozott baba Zazi. Egyre többet van ébren és mosolyog, amit lefotózni viszont még nem engedett.
Szereti a hasát, ha a cumisüveg ehető lenne már azt is felfalta volna. :) Fürdeni nem nagyon szeret. Éjszaka még minimum egyszer, de van, hogy kétszer is felébred enni. Az esetek többségében hagyja aludni szüleit, de volt már példa arra is, hogy összesen 2 órát pihent éjjel. Nagyon szeret kézben lenni - már sikerült elkényeztetni :) - és hason aludni. A szókincse kimerül a "Gá" és a "Nyá" kifejezésekben. :) Már születése első hetében az inkubátorban is izgő-mozgó volt. Állandóan beletekeredett az EKG madzagjába, ahogy az oldalára fordult. Éjjel hason altatjuk és reggelre gyakran okoz meglepetést. Előfordul, hogy áttornássza magát keresztben a kiságyban, vagy éppen kidugja a kezét vagy lábát a kiságy rácsai között. Vicces pózokat tud felvenni.
Pont ma 10 hetes és most kapta meg a 2 hónapos kötelező oltását. Nagyon ügyes volt, csak kicsit pityergett. Szegénykém már megszokta a tűt. Remélem nem fog belázasodni. Annak ellenére sem, hogy elfelejtettem az oltás előtt adni neki a homeopátiás bogyóból. :(
